8.rész
Mivel már a házat kétszer is áttisztítottam unottan bámulom a plafont és szórakoztatom magamat hülyeségekkel. A gondolataim persze,hogy csak Ashton és a csók körül keringenek...
Unalmamba neki látok "rajzolni" de mivel nem vagyok nagy tehetség egy szép nagy paca díszíti a rajzlapot. Idegesen össze gyűröm és a szoba másik felébe hajítom.
Lehajtom a fejemet a két össze kulcsolt kézfejemre és próbálok elaludni és amikor épp sikerülne miért is ne, felzavarnak...
Idegesítő kuncogás csapja meg a fülemet amitől a párnáim alá bújok majd amikor meghallom Ash sexy rekedtes hangját már a paplan is a fejemen van...
Miért kellett az életünkbe lépnie??? Csak az eddigi szar helyzetemen még inkább rontott,hogy hagyta,hogy a szívembe lopja magát...
A párnáim és a takaróm alatt el is repült az idő és már csak a nap sugaraira keltem,hogy majd megdöglök a melegtől...
Égbe szökött hajjal, lelombozott arccal karikás szemekkel bámult rám a tükör túl oldalán az idegen...de az nem idegen volt... az én voltam...
Életem legjobb csókja ide vagy oda tönkre tette a minden napjaimat vagy inkább akitől származott a csók az tehet az egészről...
Felkaptam egyik cselédruhámat,rendbe szedtem magamat majd elővettem a felmosó készletet és elindultam le a nappaliba.
-Jó reggelt!- mosolygott rám Ashton amikor meglátott de mit sem törődve vele mentem tovább a konyhába.
-Valaki csak nem féltékeny? -röhögött Kornelia mire bennem felment a pumpa és hátra fordultam feléjük.
-Hidd el most már látom. Titeket még az ég is egymásnak teremtett egyikőtök kétszínűbb mint az égen a csillagok másik meg annyit ér mint egy darab rongy. Nos igen van mire féltékenynek lennem. -mosolyom melegséggel töltene el mindenkit csak épp a szarkazmusom nem tette azzá.
Vissza fordultam a konyha felé és diadalittas mosollyal végeztem a teendőimet. Ashton ha te megteheted,hogy játszol az érzéseimmel ennyi nekem is kijár.
A nap 2 órájába pedig Felicia nyávogását kellett hallgatnom. Egyszer azért hisztizett mert leette saját magát és persze,hogy velem ordibált,hogy én vagyok a szerencsétlen majd azért.hogy már 1 perce elküldte a pasijának az üzenetet de még mindig nem válaszolt. Na ilyenkor ki kellett bírnom azt a szenvedést míg üvöltözik mindent a földhöz csap és azt ordítja,tudtam,hogy megcsal közben pedig annyira bőg,hogy a reggeli sminkje már a földön hever.
Szép kis életem van mit ne mondjak. Miután hála istennek vissza írt neki,Felicia mintha semmi se történt volna vigyorgott és ott nyávogott már a telefonba...
Veríték cseppekkel indultam ki a mezőre,hogy jártassam az agyamat és ne ezek az idióták miatt őrüljek meg.
-Figyelj tudom,hogy haragszol, de...- hirtelen megfordultam a hang hallatán de a szavába is vágtam.
-Nem Ashton nem haragszom. A csókot elfelejtem úgy ahogyan téged is. Nem kell szabadkoznod mit miért tettél és,hogy kinek hazudtál többet mert nem érdekel. Korneliát választottad felfogtam csak engem akkor hagyj békén. -álltam a tekintetét mely szomorúságot sugárzott de jelen pillanatban nem szabadott,hogy meghasson. Mondandóm végén kifújtam a levegőt és elindultam,hogy minél messzebb lehessek tőle...felejteni akarok...de amíg itt van körülöttem nem megy.
Unalmamba neki látok "rajzolni" de mivel nem vagyok nagy tehetség egy szép nagy paca díszíti a rajzlapot. Idegesen össze gyűröm és a szoba másik felébe hajítom.
Lehajtom a fejemet a két össze kulcsolt kézfejemre és próbálok elaludni és amikor épp sikerülne miért is ne, felzavarnak...
Idegesítő kuncogás csapja meg a fülemet amitől a párnáim alá bújok majd amikor meghallom Ash sexy rekedtes hangját már a paplan is a fejemen van...
Miért kellett az életünkbe lépnie??? Csak az eddigi szar helyzetemen még inkább rontott,hogy hagyta,hogy a szívembe lopja magát...
A párnáim és a takaróm alatt el is repült az idő és már csak a nap sugaraira keltem,hogy majd megdöglök a melegtől...
Égbe szökött hajjal, lelombozott arccal karikás szemekkel bámult rám a tükör túl oldalán az idegen...de az nem idegen volt... az én voltam...
Életem legjobb csókja ide vagy oda tönkre tette a minden napjaimat vagy inkább akitől származott a csók az tehet az egészről...
Felkaptam egyik cselédruhámat,rendbe szedtem magamat majd elővettem a felmosó készletet és elindultam le a nappaliba.
-Jó reggelt!- mosolygott rám Ashton amikor meglátott de mit sem törődve vele mentem tovább a konyhába.
-Valaki csak nem féltékeny? -röhögött Kornelia mire bennem felment a pumpa és hátra fordultam feléjük.
-Hidd el most már látom. Titeket még az ég is egymásnak teremtett egyikőtök kétszínűbb mint az égen a csillagok másik meg annyit ér mint egy darab rongy. Nos igen van mire féltékenynek lennem. -mosolyom melegséggel töltene el mindenkit csak épp a szarkazmusom nem tette azzá.
Vissza fordultam a konyha felé és diadalittas mosollyal végeztem a teendőimet. Ashton ha te megteheted,hogy játszol az érzéseimmel ennyi nekem is kijár.
A nap 2 órájába pedig Felicia nyávogását kellett hallgatnom. Egyszer azért hisztizett mert leette saját magát és persze,hogy velem ordibált,hogy én vagyok a szerencsétlen majd azért.hogy már 1 perce elküldte a pasijának az üzenetet de még mindig nem válaszolt. Na ilyenkor ki kellett bírnom azt a szenvedést míg üvöltözik mindent a földhöz csap és azt ordítja,tudtam,hogy megcsal közben pedig annyira bőg,hogy a reggeli sminkje már a földön hever.
Szép kis életem van mit ne mondjak. Miután hála istennek vissza írt neki,Felicia mintha semmi se történt volna vigyorgott és ott nyávogott már a telefonba...
Veríték cseppekkel indultam ki a mezőre,hogy jártassam az agyamat és ne ezek az idióták miatt őrüljek meg.
-Figyelj tudom,hogy haragszol, de...- hirtelen megfordultam a hang hallatán de a szavába is vágtam.
-Nem Ashton nem haragszom. A csókot elfelejtem úgy ahogyan téged is. Nem kell szabadkoznod mit miért tettél és,hogy kinek hazudtál többet mert nem érdekel. Korneliát választottad felfogtam csak engem akkor hagyj békén. -álltam a tekintetét mely szomorúságot sugárzott de jelen pillanatban nem szabadott,hogy meghasson. Mondandóm végén kifújtam a levegőt és elindultam,hogy minél messzebb lehessek tőle...felejteni akarok...de amíg itt van körülöttem nem megy.
Réka esküszöm kinyírlak!!!!!! :D Ha nem jönnek össze nem tudom mit csinálok veled te lány!!!!!!!!!!!!
VálaszTörlés